Áttekintés

A weblapjuk szerint: „A SuliX szoftvercsomag kifejezetten az oktatási intézmények igényeinek figyelembevételével került kifejlesztésre ”  (azért ezzel vitatkozni tudunk naphosszat, de röviden:)

Mivel közpénzről van szó, szerintünk közérdek, hogy most a valósághoz közelítsünk (nem értek egyet) !

A Sulix-(*árnyék?)-disztribúciót az ULX Kft. munkatársa(i) szabja(ák) át Redhat/Fedora EPEL csomagforrásaiból, magyar oktatási intézményeknek kialakítva, a magyar kormánnyal kötött szerződésük égisze alatt. A cég ügyvezetője Szentiványi Gábor, aki jó kapcsolatokat ápol itt-ott (pl.:  a NISZ-nél is). Tehát kormánypénzből gazdálkodnak, korábban olyan ~300.000Ft+Áfa/év díj ellenében kaphattak az igénylők licencet. (Egyébként az ULX  régen a Suse magyar disztribútora volt, némi vita után, hirtelen Redhat disztribútor lett, és a Suse ‘fújj’ azóta. Ha tovább olvasod, lehet saját víziód arról, hogy mi lehetett az átnyergelés oka.) 

FIGYELEM! A SULIX SZERVER KOMPONENSEI ANNYIRA ELAVULTAK, HOGY SÚLYOS BIZTONSÁGI KOCKÁZATOT JELENT A HÁLÓZATRA!

 Tehát..

„Saját” fejlesztésüket, a rendszerük felügyeleti elemeinél lehet megtekinteni (hozzáértőknek). A rendszer elsődleges komponenseit egyáltalán nem ők fejlesztették ki, és még csak a forráscsomagokat sem ők készítették(!), hanem a Redhat Inc. Valójában maguk a felhasznált Redhat-os forrásfájlok, és ezáltal a teljes Sulix-rendszer csomagjai mára már arcpirítóan elavultak (~2012 -től indulnak), tehát sok évesek. Mára minden biztonsági követelmény mellőznek, egyes csomagok publikált biztonsági réseket hordoznak. Ahogy az ISO kinéz, inkább egy rolling disztribúció lehetne, de nem lehet az sem (mivel az Redhat-Enterprise vonalról van szó, rezeghet a léc a licencelése körül, ideértve az ISO-ba ágyazott Flash és Chrome miatt is, amit maga a Redhat sem épít be, ezért is érdekesek még ezek a kérdések). Érdekesség: értelemszerűen erre a disztribúcióra fel lehet telepíteni a Redhat-kiadásazonos csomagjait, a RHEL/CentOS 6 vagy RHEL/CentOS 7 tárolókból, ha valamilyen hiányban szenvednétek, vagy frissítésre szorultok rá.

A DW oldal alapján és az ISO-k dátuma alapján is, 2012-ben adtak ki egy változatot, majd 5 év „lapítás” után (már nem folyt be annyi pénz?), a 1604/2016. (XI. 8.) Korm. határozaton felbuzdulva, egyszerűen kineveztek maguknak egy újabb kiadást úgy, hogy átnevezték a verziószámot. (ez náluk be vett gyakorlat? olvass tovább és megérted!) Az ISO tartalma, és a verzióinformációk szerint az még mindig a 2012-es alapverzió (upsz, nem csináltak semmi újat?), csak beszórtak pár vicces apróságot az ISO-ba (mint a flash-playert, upsz, nem is lehetne ilyen!), és az lett az „új” Professional 8. Ezt követően lett nekik egy újabb szerződésük is „állambácsival”.  Ez persze (le)minősíti a kormány hozzáértő szakértőit is, hiszen alkalmatlanok voltak felmérni, hogy mit is finanszíroznak, de így legalább elmondhatják, hogy „most már van ilyen is”? 😀 Ami megtörtént, megtörtént.  Az FSF talán azért nem szól be nekik a számos kis csintalanságért, mert korábban támogatták a szervezetet, vagy mert az FSF prominens tagja épp NISZ-nél dolgozik? (tudod, ahol vannak a bratyik) Nem a mi tisztünk ítélkezni, gyarlóságok, korrupció, vagy ostobaság felett sem, de mi nem veszünk részt semmilyen kétes ügyletben, már csak elvből sem!

* árnyékdisztribúció : ezek olyan disztribúciók amelyek a „pénzszagra” jelennek meg, egyébként nem aktív résztvevői a közösségi fejlesztési elveknek, nem dolgoznak a közösbe, vagy nem adnak vissza újításokat, a rendszerbe sem jelenítenek meg ilyeneket, többnyire felhasználói körük sincs, csak az ügyfélkörük, vagy a fix bevételi forrásuk.

Te láttál már egyetlen otthoni vagy vállalati felhasználót Sulixszal?! Nem is fogsz látni! 

A 2019-ig megjelentetett verziókiadások, amiért közpénzt fizetnek az iskolák!

Tehát még csak nem is 2017-es (most 2019-ben) a rendszer, de még ezzel is sikerült a kormányzatot meggyőzni, hogy „ez kell nekik” :D)

Hogy mivel sikerült ?!

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban azt állította egy vezető személy, hogy azért esett a Sulix-ra a választás, mert nekik van egy saját fejlesztésük amit nem adnak ki, az pedig az „ActiveClass„. Azon túl, hogy a rendszer tartalmaz néhány „okosan” átnevezett alkalmazást is, ez is épp ilyen! Tehát magyarán mondva, átverték más munkájával az NFM-et? Mert, ha ezért esett rájuk a választás (mást nem mondtak, és mást meg se kérdeztek!), akkor itt valami nagy svindli van. Tetszik érteni?!

De nézzük a tényeket:

• A Sulix-os „saját” ActiveClass programja (klikk az eredeti képhez)

ami valójában pedig az iTalc program szoftver!

Tehát nem kell megijedni, ha másik klienst, vagy szervert akartok használni, az iTalc program és minden egyéb komponens is elérhető más rendszerekhez, és nincs hozzá semmi köze a Sulix-nak, de pontosan azt fogod kapni te is amit ők is.

További turpisságok

A Sulix asztali rendszer olyan modifikációkat is tartalmaz, hogyha nem érzékeli a kliens (Sulix-desktop) a hálózaton a „sulixervert”, akkor az a ActiveClass program indításának a lehetőségét felfüggeszti, és a hálózatbeállításokat alaphelyzetre teszi. Vagy egy másik vicc: a Grub téma, vagy Grub frissítése után „vissza/átírja magát Sulix-ra” – pedig a Redhat tárolóból települ -, nehogy a felhasználó megijedjen, hogy egy Redhatot kapott a rendszer frissítése után. Pedig azt! És van tovább is, de unalmas ez a téma egy kívülállónak…

Ezeket a jelentéktelen modifikációkat leszámítva, a rendszert RHEL rendszerként kezelhetjük (yum csomagkezelő, stb), szabályos SSSD/LDAP/NFS beállításokat alkalmazhatunk rajtuk.

Néhány helyről jelezték, hogy problémáik vannak a szerverbiztonsággal, vagy a program stabilitásával, így az t javasoljuk, hogy a rendszer elavult csomagjait frissítsék újabb, CVE-mentesített csomagokra.

blackPanther OS/Pro beállítása kliensnek

Ez a leírás egy olyan hibrid iskolai hálózatot mutat be, ahol a szerverszolgáltatást SuliXerver látja el, a kliensekre pedig, blackPanther OS lett telepítve, esetleg dual-, multiboot módban üzemelnek blackPanther OS-el. Ezek a beállítások mind az ingyenes, mind a Pro változaton alkalmazhatóak.

Figyelem! Amennyiben a Sulix szervert nem frissíted a RHEL legújabb csomagjaira és a szerver nyitott az Internet felé, a blackPanther OS kliensek IT-biztonságát nem tudjuk garantálni.

A Sulix szerver által biztosított szolgáltatásokból, nekünk az LDAP/FTP/SSH szolgáltatásra lehet szükségünk. De mi a blackPanther OS-nél az egész folyamatot leegyszerűsítettük!

Automatikus beállítás

(Csak partnereinknek, partner iskoláknak)

Ha nem akarsz bóklászni a konfig fájlok között, akkor telepítsd a következő csomagot és indítsd el a csatlakozás-varázslót:

A ‘sulx-connector’ kiegészítő elektronikus levélben kérhető és díjtalanul érhető el, kizárólag az oktatási intézményeknek fenntartott tárolóból.

Kézi beállítás

A kézi beállítással lassabb, de pontosabb beállításokat tudtok elvégezni, az esetleges hibákat már menet közben tudjátok javítani a komponensek telepítésekor. Bár van eredetileg leírásuk más kliensekhez, ez gyakorlatilag arra jó csak, hogy álmodhassák, hogy „leírták máshoz” is, de mint látjátok ez bizony édes kevés:

Általános Linux kliensek beállítása (a Sulix leírása)

Egyéb Linux rendszerek használata esetében be kell állítani a számítógépet NFS és LDAP kliensként. Ehhez használja az adot disztribúció megfelelő kliensprogramjait, illetve beállítóprogramjait.

A szükséges paraméterek:

➢ NFS kliens
➢ NFS szerver neve: sulixerver (vagy megadható IP címmel is),
➢ NFS megosztás: /home
➢ Helyi csatolási pont: /home
➢ LDAP kliens
➢ LDAP használata: bekapcsolva
➢ LDAP alapDN: dc=intézmény domén neve,dc=hu
➢ (ld. az /etc/openldap/ldap.conf fájlban)
➢ LDAP szerver címe: sulixerver
➢ TSL/SSL: bekapcsolva
➢ LDAP Version 2: kikapcsolva
Mivel a kliensek automatikusan kapnak IP címet a SuliXervertől, a hálózati beállításoknál meg kell adni, hogy a tanulói gép dinamikusan, DHCP segítségével kapjon IP címet, gépnevet és névszervert (a kiosztandó gépneveket a kliens felvételekor megállapítja a rendszer).

Ahhoz, hogy ez valóban működjön, alábbi programcsomagokra lesz szükségetek blackPanther OS-en:

Technikai segítségért keresd fel az ügyfélszolgálati címünket a probléma, kérdésed részletes leírásával.