Felmerül rendszeresen kérdésként, hogy a blackPanther OS fut-e tableten vagy telefonon, esetleg Raspberry-n?! A válasz, hogy futhatna, ám a fejlesztési időt és költségeket megduplázná (illetve igény se volt rá korábban). Miért? Mert a modern számítástechnikában számos hardverarchitektúra létezik — a legismertebbek az x86/x86_64 (Intel, AMD
Olvass tovább
Saját fejlesztéseink
Szinte lehetetlen összefoglalni egy ekkora platformnál, több tízezer alkalmazásnál, több millió kódsornál, és sok ezer grafikai elemnél összefoglalni egy listába, hogy milyen módosításokat, változásokat eszközöltünk a rendszerben az elmúlt 20+x év alatt. Ezért a legfontosabbakat soroljuk fel itt, és dinamikusan bővítjük a listát!
Alpha, Beta, RC, Stable és egyéb verziók
Amit tudnod kell ezekről: Az Alpha verziók a szoftverfejlesztés korai fázisában készülnek, és általában csak belső tesztelésre használják. Ezek gyakran tartalmazhatnak hibákat és hiányosságokat. A Beta verziók a funkciók teljesebb spektrumát nyújtják, és gyakran megosztják a felhasználókkal, hogy szélesebb körű visszajelzéseket gyűjtsenek. A programok itt
Olvass tovább
Komfort szolgáltatás (Alkalmazás-segítő)
A Komfort-szolgáltatás (App-Helper Comfort Service) a blackPanther-Projekt saját fejlesztéseinek egyike, és az Alkalmazás-Segítő új beépített funkcióját tükrözi. A komfort szolgáltatás lehetővé teszi, hogy egy megbízható külső forrásból egyetlen kattintással telepítsük, majd egyszerűen használjuk a kiválasztott ‘komfort-alkalmazást’. A komfort-szolgáltatás célja kimondottan az, hogy komfortossá tegyük a
Olvass tovább
Programtelepítő varázsló
A programok, programcsomagok telepítése jellemzően valamilyen keretprogramon keresztül történik. Ahogy a Windows-ban is megszokhattuk, a blackPanther OS is egy varázsló rendszerű telepítőfelületet biztosít a programok telepítéséhez. A „Wizard” a blackPanther-Projekt saját fejlesztéseinek egyike, ezért sem találod meg más rendszerekben. Ez a felület nem csak a
Olvass tovább
Soros (serial console) kapcsolat
A beágyazott Linux/BSD rendszerek, például útválasztók (router), szerverek, nas-eszközök konzolos interfésszel (RS-232 soros porttal) rendelkeznek. A rendszerindítás után a BIOS képernyő I/O-ja átirányítja az eszköz használatához. Az RS-232 (headless) szerverrel való kommunikációra is használható, ahol nincs monitor vagy billentyűzet, rendszerindításkor, amikor az operációs rendszer még nem fut,
Olvass tovább





