A Tisztaszoftver Program ideiglenes meghosszabbításáról szóló hírek kapcsán szeretném felhívni a figyelmet néhány olyan hosszú távú következményre, amelyek túlmutatnak a jelenlegi licencszerződések kérdésén. A levelet arra a 24 éves tapasztalatainkra alapozom, amit megtapasztaltunk az egyetlen, és több mint két évtizede létező magyar alternatív operációs rendszerünk fejlesztése kapcsán.
Tisztelt Tanács Zoltán Miniszter Úr!
A program évtizedek óta jelentős – és káros – szerepet tölt be a magyar oktatásban, azonban ideje lenne feltenni a kérdést: valóban a digitális kompetenciák fejlesztését szolgálja-e, vagy inkább egyetlen technológiai ökoszisztémához köti a jövő generációit? Ezzel kapcsolatban számos korábbi írásunk, kutatásuk itt olvasható
Az oktatás és a technológiai függőség kialakulása
Az informatikai oktatás célja elvileg nem egy adott termék használatának megtanítása, hanem az általános digitális műveltség és problémamegoldó képesség fejlesztése.
Amikor azonban a tanulók éveken keresztül szinte kizárólag egyetlen gyártó operációs rendszereit, irodai szoftvereit és felhőszolgáltatásait használják, könnyen kialakul az a téves kép, hogy az informatika maga ezekkel az eszközökkel azonos.
A diákok jelentős része nem az informatikai alapelveket sajátítja el, hanem egy konkrét gyártó termékeinek kezelését.
Túlsúlyos a különbség a tudás és a termékismeret között
A valódi digitális kompetencia átvihető tudást jelent:
- fájlformátumok ismeretét;
- nyílt szabványok használatát;
- különböző operációs rendszerek közötti eligazodást;
- alkalmazkodóképességet új technológiákhoz.
- szabad váltás, választás
- hatékonyabb gazdasági teherkezelés
Ezzel szemben egy adott termékcsalád használatának ismerete csak korlátozottan hasznosítható más környezetben.
A tanulókra nehezedő szükségtelen gazdasági terhek
Az oktatás alatt ingyenesen vagy kedvezményesen elérhető szoftverek használata természetesnek tűnik a hallgatók számára.
A probléma akkor jelentkezik, amikor ezek a fiatalok kilépnek az oktatási rendszerből.
Ekkor szembesülnek azzal, hogy a korábban megszokott programok és szolgáltatások használata jelentős licencköltségekkel járhat.
Sokan nem azért fizetnek ezekért a termékekért, mert azok feltétlenül a legalkalmasabbak a feladatra, hanem mert kizárólag ezeket ismerik.
A megszokás költsége
A technológiai függőség közvetlen gazdasági hatásai:
- folyamatos licencdíjak;
- előfizetési költségek;
- felhőszolgáltatások díjai;
- rendszeres hardvercserék kényszere;
- beszállítói függőség.
Mindez hosszú távon jelentős forráskivonást eredményezhet a magyar gazdaságból.
Az alternatívák ismeretének teljes hiánya
A digitális világ sokszínű. Az a berendezkedés, hogy egy ország (vagy személy, vállalat) egy külföldi gyártónak van kitéve, abszurd, annak a tükrében, hogy mennyi kiváló – ingyenes -alternatíva létezik!
Léteznek nyílt forráskódú operációs rendszerek, irodai csomagok, fejlesztői környezetek és felhőplatformok, amelyek számos területen teljes értékű alternatívát kínálnak.
Amennyiben a diákok ezekkel nem találkoznak az oktatás során, később sem fognak tudatos döntést hozni közöttük.
Ez nem azért probléma, mert minden esetben az alternatív megoldások lennének jobbak, hanem azért, mert a választás lehetősége sem alakul ki.
Egy LibreOffice-t használni alap is lehet, és majd a gyártó igazodhat az igényekhez – ha el akarja adni a termékét -, nem pedig a vásárló igazodik a gyártóhoz! Egy ország ül fordítva a lovon.
A nyitottság szerepe az innovációban
A legsikeresebb informatikai szakemberek közös tulajdonsága általában nem egy adott termék mély ismerete, hanem az alkalmazkodóképesség és a technológiai nyitottság.
Az oktatásnak ezt kellene támogatnia.
A digitális szuverenitás kérdése
A modern államok számára egyre fontosabb kérdés a digitális önrendelkezés.
Ez nem jelent elszigetelődést vagy technológiai bezárkózást.
A digitális szuverenitás azt jelenti, hogy egy ország képes önálló döntéseket hozni informatikai rendszereinek kialakításáról és működtetéséről.
Amennyiben az oktatás teljes mértékben egyetlen külföldi technológiai ökoszisztémára épül, hosszú távon az állam és a gazdaság is egyre inkább függő helyzetbe kerülhet.
Az Európai Unió digitális szuverenitási törekvései
Különösen figyelemre méltó, hogy miközben Magyarország továbbra is egyetlen, Európán kívüli technológiai ökoszisztémára építi oktatási stratégiájának jelentős részét, az Európai Unió egyre nagyobb hangsúlyt helyez a digitális szuverenitás erősítésére.
Az elmúlt években számos európai kezdeményezés indult annak érdekében, hogy az EU csökkentse függőségét a kontinensen kívüli technológiai szolgáltatóktól. Ennek része az európai felhőinfrastruktúrák fejlesztése, a nyílt forráskódú megoldások támogatása, valamint az európai technológiai ökoszisztéma megerősítése.
Az Európai Unió célja nem a külföldi technológiák kizárása, hanem annak biztosítása, hogy az európai államok és intézmények valós választási lehetőséggel rendelkezzenek.
A magyar oktatásnak érdemes lenne összhangba kerülnie ezekkel a törekvésekkel, és a hallgatókat olyan környezetben képezni, amely nem egyetlen gyártó termékeire épül, hanem bemutatja az európai és nyílt forráskódú alternatívákat is.
A technológiai függőség és a kalózszoftverek kapcsolata
Az oktatásba beágyazott Microsoft és más kereskedelmi termékcsalád látens következménye, hogy a hallgatók jelentős része az oktatás során olyan szoftverek használatát sajátítja el, amelyek később fizetőssé válnak számukra. A tanulmányok befejezése után sok fiatal, kezdő vállalkozó vagy kisvállalkozás nem rendelkezik elegendő anyagi forrással a szükséges licencek megvásárlásához.
Ilyenkor gyakran nem a technológiai szükségszerűség, hanem a megszokás diktálja a döntést. A felhasználó ragaszkodik azokhoz az eszközökhöz, amelyeket az oktatás során megismert.
Ez a jelenség közvetetten hozzájárulhat a szoftverkalózkodás fennmaradásához. Nem azért, mert az oktatás erre ösztönözne, hanem azért, mert nem ismerteti meg kellő mértékben azokat a legális alternatívákat, amelyek a tanulmányok befejezése után is szabadon használhatók.
A probléma ráadásul láncreakciót idézhet elő. Ha valaki egy adott operációs rendszer vagy irodai csomag illegális példányát használja, gyakran más fizetős alkalmazásokat is ugyanilyen módon szerez be. Így a technológiai függőség egy szélesebb körű jogi és kiberbiztonsági problémát is táplálhat.
A kalózszoftverek használata ráadásul nem csupán szerzői jogi kérdés. A módosított vagy ismeretlen forrásból származó szoftverek jelentős része kártevőket, hátsó kapukat vagy adatlopásra alkalmas komponenseket tartalmazhat, ami további kockázatokat jelent a felhasználók és a gazdaság számára.
Kiberbiztonsági kockázatok
A kiberbiztonság egyik alapelve a diverzitás.
Egyetlen beszállító, egyetlen támadási felület
Ha egy ország oktatási, közigazgatási és gazdasági rendszereinek jelentős része ugyanazon technológiára épül, akkor:
- egy sérülékenység egyszerre számos rendszert érinthet;
- egy hibás frissítés országos problémákat okozhat;
- egy beszállítói döntés széles körű következményekkel járhat.
A technológiai sokszínűség önmagában is növeli az ellenállóképességet.
Nemzetbiztonsági vonatkozások
A XXI. században az információs infrastruktúra stratégiai jelentőségű.
Egy ország biztonsága ma már nem csupán energetikai vagy katonai kérdés, hanem informatikai kérdés is.
A külső függőség kockázata
Amikor egy teljes generáció ugyanazon külföldi technológiai platformokon szocializálódik, akkor:
- csökken a hazai technológiai önállóság;
- gyengül a helyi fejlesztői ökoszisztéma;
- nehezebbé válik a nemzeti digitális stratégiák megvalósítása;
- nő a külső szereplők befolyása az informatikai infrastruktúrára.
Ezek a hatások nem egyik napról a másikra jelentkeznek, hanem évtizedek alatt épülnek fel.
A piac torzulása, a Microsoft hizlalása
A versenysemleges piac jelenleg nem létezik, holott EU és törvényi elvárás is! A „Vendor lock-in”, „Foreclosure” és a „Tying” miatt és a Microsoft, az Office termékcsaládjával folyamatosan elköveti az erőfölénnyel való visszaélést, amit a magyar kormány több mint húsz éve elősegít és eltűr. Bár az EU-ban kötelező interoperabilitás, ennek soha nem tett eleget az ország, szokás szerint csak látszatintézkedések történtek.
Egy lehetséges jövőkép
A Tisztaszoftver Program jövőjéről szóló vita kiváló lehetőség arra, hogy Magyarország újragondolja a digitális oktatás alapjait.
A cél nem egyetlen gyártó kizárása kellene legyen.
A cél a technológiai semlegesség.
Olyan oktatási környezet kialakítása, amelyben a hallgatók:
- kereskedelmi és nyílt forráskódú rendszerekkel egyaránt találkoznak;
- nyílt szabványokat használnak;
- több operációs rendszert ismernek meg;
- valódi, átvihető digitális kompetenciákat szereznek.
Zárásul
A Tisztaszoftver Program és a magyar informatika oktatás jövője nem pusztán licencelési kérdés! Arról döntünk, hogy a következő generációk technológiai fogyasztókká vagy technológiailag önálló, alkalmazkodóképes szakemberekké válnak-e. A digitális jövő szempontjából ez sokkal fontosabb kérdés, mint hogy egy adott szerződés meddig marad érvényben.
Tisztelettel:
Barcza Károly – blackPanther Projekt alapító
Kapcsolódó írásaink:
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.