Lapozófájl, swap partíció
Alapfogalmak
Lapozófájl (swapfile, pagefile): Az a lemezterület vagy képfájl (Windows esetében: pagefile.sys), amely a fizikai memóriában el nem férő memórialapokat tartalmazza. Ez rendszertől függően lehet fizikai lemez, lemez-partíció, vagy fájl is. Utóbbi esetben előre maximális mérettel létrehozott, egybefüggő (nem darabolódott) fájlt érdemes használni (illetve egyes rendszerekben csak ilyet lehet használni). A fizikai memória és a lapozófájl közötti adatmozgatás az operációs rendszer feladata… (Wikipédia)
A blackPanther OS egyik sajátossága, hogy a Linux disztribúcióknál megszokott Swap-partícióra nincs külön szükség.
Ez a lehetőség már ~15 éve alap a blackPanther OS esetében (igen az Ubuntu előtt 10 évvel), amivel nem csak helyet tudtunk megtakarítani, hanem felszabadult egy partíció is, ami az Dos (MBR) partíciók esetében nagyon fontos volt.
A blackPanther OS-ben a swapfile szolgáltatás váltja ki a megszokott swap partíciót. Alapbeállításban, a telepítés után a megtakarított helyet figyelembe véve, automatikusan létrehozza a lapozófájlt (swapfile) /amennyiben nincs fizikai Swap-partíció/ a következő helyen:
0 1 2 | /var/swap |
A lapozófájl méretét és akár a helyét is az /etc/swapfile.conf fájlban tudjuk megváltoztatni
0 1 2 3 4 5 | # alapértelmezett útvonal CONF_SWAPFILE=/var/swap # 4GB méretű lapozófájl CONF_SWAPSIZE=4096 |
Amennyiben van bőven memóra a gépben, a lapozófájl ehagyható. Ha hibernálni akarjuk a gépet, javasolt a swap-partíció szabályos létrehozása. Biztonságosabb “ébredést” eredményez mint egy lapozófájl. Ha nincs lapozófájl, nem lehet hibernálni a gépet sem.
A szolgáltatás mint háttérfolyamat
0 1 2 3 | szolgaltatasok swapfile allapot szolgaltatasok swapfile inditas vagy allj vagy ujrainditas |
Haladóknak (!)
A lapozófájlt kézzel is létrehozhatjuk az alábbi paranccsal:
0 1 2 3 4 5 | dd if=/dev/zero of="/az/útvonal/fájneve" bs=1024 count="MÉRETMEGADÁSA" mkswap /az/útvonal/fájneve chmod 600 /az/útvonal/fájlneve swapon /az/útvonal/fájlneve |
A swapiness határozza meg, hogy milyen gyakran használja a rendszer a lapozófájlt. A beállított értéket így kaphatjuk meg:
0 1 2 | cat /proc/sys/vm/swappiness |
As swappiness értéke 0 és 100 között lehet. Egy alacsony érték arra készteti a kernelt, hogy megpróbálja elkerülni a lapozóterület használatát amikor csak lehetséges, míg egy magasabb értékre agresszívebben fogja használni a csereterületet.
A swappiness érték módosításához futtassuk az alábbi parancsot root joggal:
0 1 2 | sysctl vm.swappiness=20 |
Ahhoz, hogy ez a paraméter megmaradjon az újraindítás után is, az /etc/sysctl.conffájlhoz a következő sort kell hozzáadni vagy módosítani:
0 1 2 | vm.swappiness=20 |
Ellenőrzés
Az elérhető lapozófájl méretét megnézhetjük a free paranccsal
0 1 2 3 4 5 | $ free total used free shared buff/cache available Mem: 8063088 3778372 328424 964380 3956292 3008260 Swap:2097148 1031168 1065980 |
htop konzolban, vagy a rendszer-információkban is a menüből indítva.
A swap-partíciókat a Főmenü > Rendszerbeállítások > Adathordozók menüpontban találod a partíció szerkesztőkben.
Hozzászólások lezárva