Skype hívás vagy üzenet: blackpanther.hu Üzleti email: info@blackpanther.hu

A rendszer megszületése

blackPanther Projekt blackPanther OS A rendszer megszületése

A rendszer megszületése

Szerző: Adminisztrátor

A rendszer megszületése

Itt vagy most:

A történetünk

Egy magyar fejlesztésű alternatív operációs rendszer létrehozása a 2000-es évek elején merült fel. Biztos mások fejében is megfordult korábban ilyen ötlet, de ezt az ötletet akkor épp az alapító Barcza Károly (v3ct0r), egy magyar informatikai cég tulajdonosa vetette fel H. Péternek, a Ramorg Informatika egykori programozójának. Elméleti síkon akkor meg is született egy rendszer, de a tényleges megvalósításhoz végül személyében nem talált elhivatott társat erre a projektre, bár más projekten évekig dolgoztak együtt.

Tech Expo – 2000 május 19.-én  bemutattuk az első alternatív operációs rendszerrel és KDE 1-el ellátott, munkaállomásként és szerverként is funkcionáló (hibrid) megoldásunkat. Akkoriban az épp fénykorát élő Mandrake-Linux nevű rendszerre alapoztunk a fejlesztéseinket, viszont nagyon sok időigényes utómunkával  tudtuk csak az elvárt módon beüzemelni ezeket a rendszereket.

Előzmények

V3ct0r 2001-2002-ben üzleti tárgyalásokat folytatott a Mandrake-rendszert gyártó francia anyacéggel, egy új dobozos termék magyarországi bevezetése, és disztribúciója kapcsán. Ez a francia cég az akkori nemzetközi sikerei miatt, olyan magas (és abszurd) elvárási követelményeket támasztott – mindezt meglepő arroganciával -, hogy azt a magyarországi piacon ép ésszel – az illegális szoftverek fénykorában –, nem lehetett felvállalni. V3ct0r mellékesen említette meg a tárgyalások végén a gyártónak, hogy az anyagi elvárásaik olyan irreálisan magasak a magyar-piachoz viszonyítva, hogy abból saját rendszert lehet már Magyarországon fejleszteni. Az arrogáns válasz az volt: “akkor csináld azt, és azt mi is megnézzük!”

GPRS EasyConnect

Persze ez olaj volt a “tűzre” annak ellenére, hogy Péter kihátrált a projektből mielőtt az elkezdődhetett volna. Így V3ct0r a terveket megosztotta a GprsEasyConnect program alkotóival, Pintér Gáborral (pint3r) és Simon Péterrel (pepo), akik nyitottak voltak, de sajnálatos családi körülményeik miatt a projektbe lépésük sajnos meghiúsult. Az elhivatottságnak ez sem lehetett akadály! V3ct0r gőzerővel nekiállt -tanulni- és összerakni egy olyan disztribúciót, amelynek akkor még a neve sem volt, a vállalkozásában viszont égető szükség volt egy azonnal “bevethető”, használható eszközre, és olyan megoldásra, amelyet ügyfeleinek is biztosítani tud (out-of-box), utólagos igazgatások, telepítés és állítgatás nélkül.

Múltba tekintő

Akkoriban az IT-ben megszerzett extra tudás is még teljesen alkalmatlan volt arra, hogy akkor egymaga a semmiből létrehozzon egy ilyen összetett rendszert, és az azt fenntartó projektet.  Fejlődni, tanulni sosem késő, sajnos ehhez nem tudod igénybe venni a magyar oktatási rendszert, mert azok nem szeretnék, hogy te bármi Windows-független dologhoz érts!  Gyakorlati – és társadalmi – munka gyanánt korábban kisebb projekteket csinált már, és az akkori időkben divatos UHU-Linux-hoz, egy csinosabb vezérlőközpontot is készített, az eredeti (A.-kép) helyett. Sajnos ezt az alkalmazást elég nagy érdektelenség kísérte –, így ez a vezérlőközpont hivatalosan sosem került be a rendszerbe, de ez a vonal és elgondolás lett az alapja a blackPanther OS v4.0 sorozat vezérlőközpontjának is (utólagos magyarázat szerint mivel az UHU nem használt KDE környezetet, de a Qt-t nem is vették számításba, ami szerintünk – pénzhiányon túl – nagyban hozzájárult az UHU bukásához is, mert teljesen idegen és primitív környezetet biztosított)

A.) Az eredeti UHU-Control Center (ez valaki más munkája)

Most érdemes összevetni  az eredeti UHU központot, és ezt a két változatot, amit Vector “kissé” más szemlélettel  hozott létre! Íme:

Az első megjelenéstől

Mivel az előző évek a gyakorlatban is a Mandrake-kel teltek, annak felépítése, eszközkészlete és szolgáltatásai sokkal közelebb álltak V3ct0r elképzeléseihez, így logikus volt, hogy ezen a vonalon halad tovább. Felhasználva a közben megszerzett tudását is, amit folyamatosan fejlesztett, bizony még ez is kevésnek bizonyult pár évig – bár közben elkészült a blackPanther OS v1.0 (Shadow) változat -, a tervei és azok egyes részleteinek a megvalósítására, több programozót is be kellett vonni a kezdeti időszakban, akik bizony csak juttatás ellenében dolgoztak a rendszer egyes összetevőin.

Ez lett a blackPanther vezérlőközpontja

2004-ben az első KDE-vel és Live telepítővel szállított ISO kiadásra került, gyakorlatilag a világon egyedülálló Live-installer megoldás akkor még hatalmas ellenállást váltott ki, mert ez is eltért a “megszokott” telepítési módtól.

Persze mára tudjuk, hogy ez inkább a területre jellemző korlátolt gondolkodásnak volt köszönhető, és az azt kísérő “Linux-hisztinek”, hiszen mára minden rendszer használja már ezt a telepítési formát, ami klasszisokkal jobb mint bármely másik. 

Persze az első megjelenéséről egy értesítést – az akkor már zavaros időket megélő, és azóta meg is szűnt – Mandrake gyártója is megkapta, gondolom “nagy örömükre”, bár gratulálni tudtak hozzá. Ez követően folyamatosan – igaz állandó  fluktuáció mellett – csatlakoztak a projekthez különböző emberek akik a rendszer egyes részeiben, munkájukkal hagyták benne kezük nyomát ebben a magyar rendszerben.

A blackPanther OS azóta is számtalan újítással, rendszeresen megelőzi a korát!

Ilyen ötletek voltak, melyek meg is valósultak már mások fejlesztések előtt, bizony volt, hogy már több évvel korábban:  egységes és központosított beállítófelület, alkalmazás-minősítés, policy alapú csomagkészítés, live-installer, a systemd előtt jóval vDevFS, a swap partíció teljes elhagyása, többmotoros telepítőrendszer, hibrid csomagkezelés. Setup-alapú telepítési folyamat, a Linux alap fájlrendszerének korszerűsítése System:/ alá (hasonlóan ahogy az Androidban van) stb. stb.

Multivállalat helyett, a szabad erőforrások használata

A közreműködők listája nagyon hosszú, pár személyt külön kiemelnék, akik 2002 óta rendszeresen, hosszabb távon is hozzájárultak kitartásukkal és elszántságukkal a rendszer fennmaradásához: Tóth István (tothist), Dorozel Csaba (juuzer), Horváth Adrián (adrian), Kovács Zsolt (kovi), Ketz Ferenc (kregist), Horváth Miklós (hmiki), stb..

A blackPanther OS egy magyar fejlesztésű, RPM/AppImage/Flatpak/Snap csomagkezelésű (AUR tároló támogatású), GNU/Linux disztribúció.

nemzetközi felkeresések / nap

2008-tól kezdve folyamatos volt az elszakadás a Mandrake (majd Mandriva) vonaltól, és fokozatosan integrálásra kerültek a blackPanther saját megoldásai, újításai, változásai és más-más disztribúciók portolt megoldásai. 2010-ben a legnagyobb meglepetésünkre a Distrowatch oldalon az 5. helyre is felkerült a rensdzer, de nekünk a hirtelen megjelenő tömeg óriási és felesleges terhet jelentett. Ma már számos disztribúcióban viszont megtalálhatjuk a blackPanther-ből származó újításokat, ötleteket is! Legújabb információk szerint, a Microsoft beépített a Windows-ba az AppHelper megoldásunk windows megfelelőjét.

Bár ma már nem teljesen ilyen, de az alapötlet a változtatásokhoz bizony innen származik! A Krusader megjelenési és működési terve 2009-ből!

Ez krusader terv a blackPanther OS projektből indult 2009-ben és később meg is valósult

De említhetném még a közismert SMPlayer-t és például a Dolphin-t is, ami elsőként a blackPanther OS-ben jelent meg és próbálta leváltani a Konqueror fájlkezelőt. A blackPanther OS a világon elsőként alkalmazta már 10+ évvel ezelőtt az anyanyelvű (parancsok) önálló utasításkészletet, épp úgy, mint a gyerekeknek szánt programozást oktató “Imagine” szoftvert is.

Nos a két kép szerintem mindent elmond, hogy a blackPanther OS fejlesztése miért indult el, és miért volt szükségszerű egy kulturált és fejlett rendszer létrehozása! De ha nem lenne világos, elárulom: egy ilyen barna-trágyával nem voltunk hajlandóak dolgozni… minden jóizlést mellőzött..

Hogy mitől népszerűbb egy Ubuntu-Linux ami később indult mint a blackPanther OS?

A válasz egyszerű: a 20.000.000 USD befektetéstől amit nem a blackPanther OS-be injektáltak, hanem az Ubuntu-ba! Ebből a pénzből  pedig jócskán költöttek marketingre – vagy inkább a néphülyítésre -, éveken át! 🙂 A blackPanther-projekt egy fillért sem költ reklámokra, hiszen ingyenes megoldásként semmilyen előnyt nem jelent még 100+ felhasználó, és versenyezni se akar más multivállalati kezdeményezésekkel, mert semmi értelme. Ráadásul a magyarnak semmi sem jó ami nem külföldről divatolja be magát Magyarországra, mi pedig ezt elfogadjuk.

Generációk

Most, hogy már mindent tudsz az előzményekről itt az ideje, hogy megismerkedj a kezdeti lépésekkel!

Amit még érdemes tudnod a rendszerről!

Hozzászólások lezárva

Márkaoldalunk a Facebook-on, hírekkel, értesítésekkel

Megnézem

Error: Please enter a valid email address

Error: Invalid email

Error: Please enter your first name

Error: Please enter your last name

Error: Please enter a username

Error: Please enter a password

Error: Please confirm your password

Error: Password and password confirmation do not match